Túratörténet
1999 őszét írtuk, mikor egyesületünk, a Börzsöny Akciócsoport megrendezte első teljesítménytúráját, a Börzsöny Vándortúrát. A 30 kilométeres túra Drégelypalánkról indult, és Királyrétre érkezett. A túra sikerén felbuzdulva, a következő év tavaszán már egy hosszabb túrán törtük a fejünket, amely az Ipolytól a Dunáig, Drégelypalánktól Zebegényig szeli át a Börzsönyt, miközben felfűzi a hegység ikonikus helyszíneit. De mi legyen a túra neve?

„Szeretettel köszöntünk az első TELEKI 42 TELJESÍTMÉNYTÚRÁN. Célunk kettős. Egyrészt emléket kívánunk állítani gróf Teleki Pál földrajztudós, természetbarát miniszterelnöknek, akinek kormányfősége idején visszatért Magyarországhoz Észak-Erdély, másrészt szeretnénk elkalauzolni minden indulót a Börzsöny szebbnél-szebb tájaira, hogy legközelebb is kedvet kapjanak egy kiránduláshoz. Szeretnénk, ha a túra során az elnevezéssel ellentétben nem a „teljesítmény” kerülne előtérbe, hanem a résztvevők a tavasszal megújuló erdő szépségeit is észrevennék.” – szólt az első Teleki itinerének köszöntője. Az, hogy kicsit több a táv, mint 42 kilométer, az hamar kiderült a teljesítők reakcióiból; a 2. Telekin már a helyes szám, 48 kilométer szerepelt az itinerben.

Azóta már a 24. Telekin is túl vagyunk, amely szám több is lehetne, ha a covid miatt nem marad el a túra 2020-ban és 2021-ben. Hihetetlen, de az első Telekin még 350 forint volt a nevezési díj! Ma már ez az összeg 4000 forint, igaz ezért két helyen is jár meleg étel, illetve van több frissítő pont is csokival, szendviccsel.
A túra hamar népszerű lett a teljesítménytúrázók körében, így 2005 óta Drégelypalánk és Kisinóc között megrendezzük a Teleki 30-at, míg Kisinóc és Zebegény között a Teleki 20-at. Sőt: 2016 óta Hóman Bálint is kapott egy 10 kilométeres résztávot a zebegényi Kálvária és a Hegyes-tető között azok kedvéért, akik egy pár órás tavaszi, családi túrát szeretnének tenni a Dél-Börzsönyben.

Az elmúlt negyed században alapvetően nem változott az útvonal, de kisebb módosítások történtek. Kisinóc és Kóspallag között például 2005-ben az aszfalt helyett felszalagoztuk a Telekit a kóspallagi Kálváriára, majd onnan ereszkedtünk le Kóspallagra. 2010 óta már az Országos Kéktúra is ezt a látványosabb útvonalat követi. 2023-tól a Teleki 30 célja és a Teleki 20 rajtja Kisinócról leköltözött Kóspallagra, így az előbbi útvonala hosszabb lett, míg utóbbié rövidebb. Kóspallag és Törökmező között az útvonal eleinte a kéken ment, majd hosszú évekig a Kis-Hanta-patak völgyében futó piroson. 2024-ben aztán Kóspallagtól a Pálos-rétig újra a kéken megy, amelynek több oka is van. Egyrészt a Kis-Hanta-völgy patakátkelései és a Pusztatorony nehezen járható oldala helyett kényelmesebb ez az útvonal, másrészt 2024 óta a kék mentén áll Bell Sándor barátunk kopjafája, aki tragikus haláláig 100 százalékos teljesítője volt a Teleki 50-nek. Bell Sándor 2022 szeptemberében egy teljesítménytúra közben, szívinfarktusban vesztette életét a Sűrűség erdejében, pedig ez év tavaszán a 70. születésnapját még együtt ünnepeltük a Teleki céljában, a zebegényi Mókusban. A Teleki túra immár az ő emléke előtt is tiszteleg.

Volt olyan év, mikor a Kemence-patak áradása miatt a Teleki a Csánki-kertből a Király-kút felé ment Királyházára, és az is előfordult, hogy a jégtörés miatt nem a Nagy-Mánán ment fel a Csóványosra, hanem a Nagy-Oros-bércen. A rajt helyszínéül szolgáló Drégely vasúti megálló 2000-hez képest igencsak átalakult: míg az első években a váróteremből indult a túra, mára már se híre, se hamva az állomásépületnek. A járatok is megritkultak, ahogyan az utazási szokások is megváltoztak negyed század alatt. Míg 2000 körül az indulók nagy része vonattal érkezett a rajtba, ma már sokan felhozatják magukat autóval Drégelypalánkra. Ám ahhoz képest, hogy a túra logisztikája igen rossz, és az április eleji túrakínálat is sokkal gazdagabb, mint a 2000-es évek elején, a Teleki 30 és 50 látogatottsága nem zuhant be napjainkra. Persze voltak olyan évek, mikor kevesen indultak: 2002-ben például a két választási forduló miatti budapesti politikai demonstráció csábította el az embereket, de volt olyan is, hogy a Julianus túra a Teleki napjára került.

Szerencsére az időjárás nem sokszor tartotta otthon a túrázókat; 1-2 esős Teleki azért akadt. Ilyenkor a cél vagy a zebegényi Kálvária kápolnájába, vagy a Mókus presszóba költözött. Az első Telekik idején persze sokkal több hó volt, mint manapság; általában a Nagy-Mána feletti északi oldalakon, illetve a Csóványos és Nagy-Hideg-hegy közti gerincen áprilisig megmaradt a hó. Ma már a Teleki túrák egyik fotótémája a Drégelyvárnál és a Hegyes-tetőnél virágzó oldvas keltike, a csóványosi hóvirágmező, a Pusztatorony környéki mocsári gólyahír és a Törökmezőn tömegesen sárgálló tavaszi hérics. Ami az állatvilágot illeti, Királyházánál gyakran lencsevégre kerül a foltos szalamandra, míg Pusztatoronynál az erdőkből rengeteg béka igyekszik ilyenkor a Horgásztó felé.

Az ellenőrző pontok helyszíne is sokat változott az évek során. Drégelyvár, a Csánki-kert és Királyháza mindig fix pont volt, utóbbinál a patakátkeléshez eleinte nekünk kellett hidat építeni, ám mára az erdészet gondoskodott erről. A Magosfa-válla sokáig állandó pontja volt a Telekinek hála Bezeczky Árpád természetvédelmi őrnek, majd később a Csóványos vette át a Magosfa szerepét. Jelenleg a Magas-Börzsönyben a Nagy-Hideg-hegyen kell önállóan pecsételni. Kisinóc több, mint 2 évtizedig volt a Teleki egyik fontos bázisa, 2023 óta már Kóspallag és az újonnan épült helyi Piactér lépett a helyébe. Pusztatoronynál sincs már pecsételés, főleg azért, mert több évszázados álom után megújult a toronyalji pálos emlékhely, amely igazán autentikus helyszín egy Teleki túra ellenőrzőpontjának. Törökmező is ott van a kezdetektől a Telekin, mint pecsételő pont, ahogyan a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátó is. Sokszor felmerült, hogy innen rossz visszaereszkedni a Remetekereszt-bérc felé, de a Teleki útvonala most már így marad, míg világ a világ.

Szinte minden Telekin előfordul, hogy az 50 vagy 20 kilométer után a Zebegénybe érkezők a faluban keresik a célt, de miután jobban megnézik az itinerjüket, rájönnek a tévedésre, és vissza kell mászniuk az elismerésért a Kálváriára. Természetesen rengeteg nagy történet, érdekesség fűződik a Telekikhez, amit a beszámolók menüben is olvashattok. Mikor a túra elindult, még létezett határellenőrzés az Ipoly mentén. Ezért is volt nagy öröm a felvidéki, főként az Ipolyság környéki túrázók feltűnése a Telekin. Közülük jó néhányan barátaink lettek, sőt így ismertük meg a Hazajáró későbbi szereplőjét, Jakab Sándort is. Volt olyan felvidéki, aki úgy eltévedt a Telekin, hogy az erdőben töltötte a túra éjszakáját, és csak másnap szedték őt össze Nagybörzsöny térségében.

A túrát szervező Börzsöny Akciócsoport 2001-ben kezdte a Börzsönyt „megszórni” út- és irányjelző táblákkal, amely során elsőbbséget élvezett a Teleki útvonala. Több nagy „ráncfelvarrás” (2006, 2011, 2016, 2022) után 2025 márciusában már a Teleki egész útvonala „be lett táblázva”, minden fontos elágazásban áll tájékozódást segítő oszlop. 2025 tavasza abból a szempontból is fontos mérföldkő, hogy elkészült a túra ezen honlapja.

A Telekire eleinte a teljesítménytúrázó társadalom járt előszeretettel. (Érdekesség, hogy a Vulkántúrával ellentétben a Teleki nem vált a terepfutók nagy kedvencévé.) A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet 2015-ös megalakulásával már nem egyedül a Börzsöny Akciócsoport nevén fut a Teleki, hanem az Egyletén is, sőt a Váci Reménység egyesület cserkészei is besegítettek a szervezésbe, ha már Teleki Pál annyi mindent tett a cserkészetért. A Teleki 2022-től a Hazajáró Kupasorozat állandó állomása is lett, így a teljesítménytúrázók mellett egyre nagyobb számban érkeznek a túrára a Hazajáró nézői és a kupa teljesítői is.

A Telekit ma is a két ötletgazda, Kenyeres Oszkár és Moys Zoltán szervezi, de a rendezőgárda természetesen sokat változott az évek során. Eleinte a Börzsöny Akciócsoport alapítói, Pantali Bence és Sasvári Gábor mellett Csapó T. Ágota, Moys Csaba, Simon Csilla, Moys Enikő, Bíró Balázs, Laczkó Emese, Honvári Attila voltak az ellenőrzőpontokon, majd 2004-től Czerovszki József és Kristóf Andrea is bekapcsolódtak. 2005-től a Magosfa-váll elképzelhetetlen volt Bezeczky Eszter és Bezeczky Árpi nélkül, míg a Hegyes-tetőt az addig Teleki-teljesítőként feltűnő Hansághy Zsolt és nagymarosi csapata vállalta el. A Teleki 10. születésnapján már velünk volt Forgács Péter, alias Vagdalthús, Bosnakoff Mariann, Kristóf Annamária, Jekler Z. Gábor, Baksa József és Darányi László is. A Váci Reménység cserkészei Tóth Barna vezetésével 2015-től segítettek be a Telekin, míg a Hazajáró Egylet oszlopos tagjai (Schödl Dávid, Biczó Tamás, Koller Júlia, Molnár Roland, Füri László, Jakab Sándor) 2016-tól. A covid utáni években már stabilan beállt az a felállás, amely szerint Pávó Balázs és Kenyeres Oszkár viszi a rajtot, Károly Viktória és Pávó Emese Drégelyvárt (előbbi seper is), Roskó János a Csánki-kertet, Lippai Bea és Nagy Andrea Királyházát, Pávó Balázs és a Sorecz-klán Kóspallagot, Horváth Márti és Miki Törökmezőt, Hansághy Zsolt és Gyetven János a Hegyes-tetőt, míg Moys Zoltán, Jakab Sándor, Roskó János, Kováts Böbe és Balázs András a zebegényi célt. Külön köszönet Zsemba Józsefnek, Trencsényi Zsuzsának, Sümegi Balázsnak, Együd Gergőnek, Bánár Zsoltnak, Ekési Orsolyának, Hansághy Laurának, Hansághy Bencének, Karsai Lászlónak, Bogdán Botondnak, Gyarmati Orsolyának, Mályi Józsefnek, Cser M. Zoltánnak, Obrecsány Zsoltnak, Németh Csabának, Borovics Gábornak, Hoffmann Lászlónak, Farkas Zoltánnak, Berényi Zsuzsának, Bense Zoltánnak, Dian Tamásnak és megannyi Barátunknak a segítségért.












Az első Teleki 50 útvonalleírása
Drégely vasúti megállótól a P jelzésen induljunk útnak, a patak, majd a vasút mentén haladva. Utóbbit kétszer is keresztezzük, majd a Schaffer kútnál még meggondolhatjuk, hogy tényleg végig akarunk –e menni. (Aki már itt hulla fáradt, annak legyen önkritikája…) Felkanyarodva az erdőbe, rövid kaptató után a PL jelzésen érkezünk Drégelyvárra, ahol a vár kapitányától megkapjuk első pecsétünket. A K jelzésen tovább indulva megkergethetjük a „Törökasszonyt“, aki egy szakaszon alaposan eltüntette a jelzéseket. A Karajsó hegy oldalában érünk a Pénzásáshoz, ahol vadvédelmi kerítés és kapu fogad. Ha hiába keresgéltük a török kincset, ásónkat rakjuk el, s a K jelzésen (egy darabig betonúton haladva) érjünk el a Csánki-kerthez, ahol a kertésztől megkapjuk második pecsétünket. A S jelzésen induljunk tovább, hogy a gerincet végigjárva Bugyihó tövébe érjünk. Innen már közel a P jelzés, amely Királyházára vezet. Mielőtt azonban odaérnénk, egy próbát kell kiállnunk. A patakon ugyanis igen nehéz az átkelés. Vigyázzunk, a fatörzs korhadt! Ha megúsztuk szárazon, örüljünk, ha nem, akkor se bántsuk a királyházi fiatalembert, akitől megkapjuk harmadik pecsétünket. A P jelzésen továbbhaladva a Rakottyás patak mormogása a Régi vasút zakatolását idézi elénk. Emelkedő következik, de váratlanul kárpótol minket a Nagy-Mána csodálatos panorámája. Balra a Rózsa–völgyi őserdő, jobbra a Mohi atomerőmű látható. A P és a Z jelzés kereszteződésénél bármit megtudhatunk a Börzsöny titkairól egy szakállas fiatalembertől, akitől egyben megkapjuk negyedik pecsétünket. Innen már csak egy ugrás a Csóványos, melynek kilátójában a Csúcskönyv tiszta lapjai szeretettel várják a bejegyzéseket. A kilátás pedig önmagáért beszél. Két jelzésen, a P-on és a K-en érünk át Nagy-Hideg-hegyre, ahol a turistaházban Juci néni finom főztjeit is megkóstolhatjuk. A K jelzésen továbbhaladva a Hálás-bérc meghálálja ottlétünket, majd Barna Ferenc emléktábláját elhagyva csendesen érjünk Kisinócra, nehogy megzavarjuk a szerelmesek idilli tavaszi pillanatait. De azért nyugodtan kérjük el tőlük ötödik pecsétünket. Kóspallag főutcáján a második buszmegállónál térjünk rá a P jelzésre, hogy a Pusztatoronynál található horgásztavat és a mérges horgászokat elhagyva, a műutat keresztezve megérkezzünk Törökmezőre. Itt egy magyarul kiválóan beszélő, jellegzetes török leánytól megkapjuk hatodik pecsétünket. A K jelzésen szaporázzuk lépteinket, hogy a Világos-tért elhagyva még idejében odaérjünk a Hegyes-tetőre. Itt Julianus barát vár minket, hogy megajándékozzon hetedik pecsétünkkel. Julianus és társai innen visszafordítanak minket a Világos-térre, amelynek végén a S jelzésen haladjunk tovább a Remetekereszt-bércen. Útközben két pihenőhelyen is megpihenhetünk, majd a falu szélére érve – amennyiben nem esik az eső – a S/ -ön kanyarodjunk fel a Kálvária-dombra, ahol túránk véget ér. Ha esne, a S jelzésen érkezhetünk le az erre az esetre kijelölt célra, a vasútállomásra.